Kávéháza van?

Akkor miért ne hordana éppen egy kávéfőzőt a nyakában? Legalább is arra erősen hajaló mását, konkrétabban, a több mint 75 éve a Bialetti által tervezett híres kotyogó, a MOKA utánérzését egy írószerbe adoptálva.

S igen, természetesen ez is egy olasz designer műve, a nagymenő Giuliano Mazzuoli úré (a képen jobb oldalt),

aki mostanában elég sokat forog olasz autógyártó körökben, ti. ezek az olasz cégek elég sokat rendelnek a Mazzuoli úr által tervezett termékekből saját céglogojukkal.

Vonzódása az autóipari cégekhez nem véletlen. (Vagy azok vonzották őt?) Édesapja kerékpár műszerész volt. Erre igencsak büszke, s munkáiban fel-fel tünnek ezek a nosztalgia elemek.

Nem tudom, hogy mekkora durranás volt ez a toll az írószer piacon. A design tekintetében viszont mindenképpen telitalálat! Hisz a téma szinte az utcán hevert (pontosabban a konyhában). (Erre mondom mindig azt, hogy miért nem én találtam ki?! ) A tervező is úgy emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor felvázolta a toll első körvonalait, hogy akkor éppen az ifjúságára gondolt. A nagymamájára, akinek a konyhájában 5 különféle méretű kávéfőző is lógott a falon.

Kávét soha nem főzött benne, de minden nap megtörölgette, olyan becsben tartotta. Ezek voltak az 50-es évek, amikor az Alfonso Bialetti által tervezett kávéfőzők már egyre népszerűbbek lettek, s az egyszerűségükkel divatba hozták az otthoni kávéfőzést.

       

    

 Azok az 50-es évek, amikor a Vespa és a Fiat 500-as elindult hódító útjára.  Az elkészült toll ugyanazt a nevet kapta, mint a kávéfőző (MOKA),

de készült egy ennél kisebb, jóval használhatóbb és olcsóbb toll, a MOKINA.

S meg is érkeztünk! Olasz design-hoz laza, de elegáns csomagolás! 

Ha kézbe vesszük a tollat, kitűnik, hogy nem rossz a fogása. A teste alumínium (ugyan úgy mint a kávéfőzőé!!), tehát könnyű. Még ha a végére csavarjuk a kupakot, akkor is.

Az anyaga miatt jól variálható a színvilága, több divatos színben is kapható.

Golyóstoll és töltőtoll is készül belőle. A golyóstollba a normál parker-típusú betét szükséges (tehát jó bele a Fisher Space Pen betét is), a töltőtoll pedig patronos. A következő lépés már egy hasonló, de lekerekített toll lett, ez a Tuttatonda.

Mint korábban felvetettem, nem tudom, hogy az írószer piacon mekkora durranás volt (nálunk semmiképpen, mert a kereskedők csak…), de azt tudom, hogy ennek a tollnak viszont akadt egy lemásolója! Ez pedig már jelent valamit! (Ezt később beszúrom!)

Minden tollhoz jár egy nyakszalag, amivel mindig elérhető közelségben tudhatjuk tollunkat.

A csuklóját figyeljék! Az is egy Mazzuoli termék ám! Egy olyan óra 4-5 Millió Forint!

Én sokáig hordtam a nyakamban egy Mokina tollat. (Sajnos nem pedig a csuklómon egy ilyen órát.) Meg kell, hogy mondjam, itthon senkinek sem tűnt fel semmi különös. (Akkor az óra sem tűnt volna fel senkinek!) Amikor külföldön jártam, volt hogy naponta ketten is megjegyezték, jaj de szép tolla van! Még egy itthoni kávéházban sem volt hozzá senkinek szeme, hogy kiszúrja a hasonlóságot egy kávéfőző és a tollam között.
Persze nem ezért hordtam, de a külföldiek nyitottsága miatt itthon már-már bosszankodtam, hogy soha senkinek sem tűnik fel. Az utcán eddig velem szemben is csak egy ember jött, akinek a nyakában ilyen toll volt. Na, akkor valaki tud valamit!!! Utánanéztem, jó ideje pedig mindig ez a toll van a nyakában!
Ő pedig nem más, mint Réz András. Igaz, ő egy filmesztéta, nem pedig kávéház tulajdonos, de azért ha nekem kávéházam lenne, én biztosan csak ilyen tollal írnék. Most pedig arra buzdítok minden kávéház tulajdonost, hogy igenis adjon magára, s csak és kizárólag ilyen tollat használjon. Hisz nekem is valamiből élni kellene! (Hány kávézó is van Magyarországon???)

Na, de félre a tréfával! A toll érdekes, s sajnálom, hogy nálunk nem nagyon jött divatba. Külföldön sokkal drágább, szabott ára van. Egyébként, hogy valami miért nem jön divatba nálunk, arról majd egyszer itt is mesélek.

Mindenesetre a Márton napi libasült jó volt!