B.S. emlékkönyve



Úgy látszik, nem tudok szabadulni az emlékkönyvektől. Igen, így van. Nagyon tetszenek a régi emlékkönyvek. Amikor a kezembe veszem őket, úgy érzem, hogy egy időutazás részese lettem. Furcsa látni, érezni, hogy azok az emberek, akik beleírtak, vagy akik 70-100 éve a tulajdonosai voltak egy-egy emlékkönyvnek, emberi számítás szerint már nem élnek. Pedig nem is olyan régen ők is éreztek, szerettek, sírtak, nevettek, álmokat szőttek, mint mi, s most pedig…

Remélem, nem kegyeletsértés elővenni ezeket az emlékkönyveket, s közzétenni őket. Egy kicsit belelátni, bele érezni abba a világba, aminek titkon mi is egy kicsit részesei szeretnénk lenni. Velük álmodni. Na persze, aztán minden álmot szanaszét kergetett a háború. A pokol. Egyszerűen nem is értem, hogy lehetett ekkora szörnyűséget átélni, túlélni. Mármint akik túlélték. Mert akik ezeknek az emlékkönyveknek a tulajdonosai voltak, valószínűleg túlélték ezt a gyalázatot. Az elmúlt század legnagyobb gyalázatát. Sokszor rettegek én is, nehogy velünk is megtörténjen valami hasonló. Mert most elég jól élünk, mint akkor ők is. Ők sem gondolhattak rá, hogy mi fog történni. Csak érzelmesek voltak, szerettek, sírtak, nevettek, álmokat szőttek, s boldogok voltak, amikor egy-egy barát, barátnő, osztálytárs, udvarló, vagy a tanító néni beleírt az emlékkönyvükbe.

A szomszédunkban élt egy néni. Talán neki is volt emlékkönyve. Bár szerintem ő épp a nagy háború ideje körül lehetett kislány, de mégis. El tudom képzelni, amikor kislányként odaszaladt a tanító nénihez, hogy írjon bele az emlékkönyvébe.

Hat hete meghalt a néni. Az utolsó napig gondozta a kertet. Egyedül élt a családi házban, pedig voltak rokonai. Tegnap döbbenten láttam, hogy egy óriási konténer áll az udvaron. Vajon belekerül az ő emlékkönyve is?

Ma tele lett a konténer. Nem építési törmelékkel, hanem a néni összes bútora, ingósága került bele. A bútorokat összetörték, hogy minél több férjen a konténerbe. Könnyes szemmel néztük az eredményt. Ennyi volt egy élet. A történtekből arra következtetek, hogy még egy emlékkönyv sem maradt utána.

Ezúton búcsúzom tőle.

*

Amit most bemutatok, az egy szép, bársonyborítós emlékkönyv, fedőlapján réz díszítéssel, melyre B.S. monogram van karcolva. 

A S-ről hamar kiderül, hogy Stefinek hívták a tulajdonosát. Az első oldalon mindjárt az édesanyja írt bele 1919. január 2-án. Valószínűsíthető, hogy Stefi karácsonyra kaphatta ezt a míves emlékkönyvet.

Stefikémnek

Írnék, de mit?

Légy boldog és szerencsés,

Csak ennyit!

Anyukád

Majd ugyanaz nap a következő oldalon is írt bele:

Édes anyád érted fáradozik, becsüld

Azt meg. Légy jó és

Szorgalmas. 
Örömet szerezz anyádnak és a téged szerető Lajos bácsidnak.

Sajnos kevés a rajzos bejegyzés ebben a könyvben. Az idő intervallum sem túl hosszú, 1919-től 1925-ig írtak bele. Itt az egyik rajzos.

Ez az élet hosszú álom:
Élj sokáig s álmodj szépet. 
Bpest. 1921. V/2. 

Emlékül
Szólj, gondolj tégy jót
S minden szó, gondolat és tett
Tiszta tükörként fog
Visszamosolyogni rád.
/Vörösmarty/
Budapest, 1922. october 10.-én.
Weisz Tibor

Egy verset is írtak:



Az utolsó oldalon pedig egy préselt virágot is mellékeltek a szöveghez:


Kedves lányka legszebb éke
Az ibolya szerénysége.
Bpest, 1921. junius 27. 

Még néhány szép bejegyzés:
A lány szeret a babát,
A fiú a lovaskatonát.
Ha magnőnek, változik az eset.
A fiú szereti a babát
A lány a lovaskatonát. 
1925. I. 18.

Ha szerencsédet búcsúzni látod,
Ki akkor ölel, az igaz barátod.
1925. aug. 28.

Higgy, remélj és szeress!
De gondold meg:
kinek, mit és kit?
1925. jún. 10.-én.

Stefikének!
Élj, örülj és szeress
Csak gondold meg jól,
hogy az életben
Szeretni egyszer, remélni többször,
Csalódni sokszor lehet.
1922. ápr. 1-én.

Jó az Isten jót ád
Kopasznak parókát
Gazdának veteményt,
Stefinek vőlegényt.



Platinum PGB-3000 töltőtoll

Ezt a töltőtollat különös módon a vevőim fedezték fel számomra. Árkategóriája szerint az olcsó tollak közé tartozik, a klasszikus formájú tollak között is a legolcsóbb. Mint talán többen tudják is, hogy a Platinum tollak cikkszáma magát a Yen eladási árat is takarja. Tehát ennek a tollnak minimum hét ezer Forintba kellene kerülnie (az áfát nem is számítva, ami Japánban csak 5%!), de én szerettem volna egy kivételt tenni, hogy legyen a kínálatban egy klasszikus formájú toll, főleg fiatalok számára, ezért lehetőleg még elérhető áron. Aztán lesz, ami lesz. A visszajelzések megleptek. Csak dicséret jött vissza.

Minden vevő szereti ezt a tollat. Két féle heggyel gyártják, M és F, de már az M-es is szép vékonyan ír.

A karcsú vékony formájú hegy ezért a pénzért természetesen csak aranyozott acélból van.

Maga a test egy finoman átlátszó akril, mely négy színben, feketében, bordóban, zöldben és kékben kapható. Ezekhez a színekhez mindig passzolnak az aranyszínű díszítések.

A klipsz szép ívelésű, a kupak finoman cuppan a testhez. Hossza átlagos 139,5mm, az átmérője 14,5mm. A súlya pedig igen könnyű, 18g. Ára 5100 Ft.

Rajzceruzák II.

Minap felfedeztem egy olyan tollgyártó céget (vagy inkább tollkészítő manufaktúrát kell mondanom!), melyet eddig nem ismertem. Egy kanadai vállallkozás, a neve egyszerűen Pen Canada. Tulajdonosa Mike, aki otthoni, Vancouver-szigeti műhelyében készíti tollait. Mint írja, nem használ automata gépet, mind-mind egyenként, szinte személyre szabottan készíti műveit. Nincs két egyforma toll. Ez a mondat visszacseng nekem, mert ugyanígy már hallottam a Filcao tulajdonosától. Ők is kézzel készítették termékeiket. Sajnos már bezártak. 

Mike cége szinte biztos, hogy nem olyan nagy, mint a Filcao volt (bár éppenséggel az sem volt nagy), valószínűleg még alkalmazottja sincs, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy nekem a legjobban épp a rajzceruzái tetszettek meg, úgyhogy bemutatásuk beleillik a tervezett sorozatomba.      

Az első a Sárga Cédrus nevet viseli. Nekem rögtön ez a kedvencem. Számomra nem derült ki, hogy miből van a test. Hatszögletű kupakja és két gyűrűje krómozott. A hexagonális középső és végzáró gyűrű miatt nem gurul le a munkaasztalról. 5,6mm -es hegy passzol bele. A mechanikus szerkezet német gyártmány. Ez szerintem majd az összes többinél így lesz. Műszaki munkákhoz, illetve rajzoláshoz, jegyzeteléshez ajánlja a készítő. A példányokat számozottan adja el Mike.

Toucan. Színes akril test. Aranyozott dísztés, klipszes. Az előzőnél nem említettem, hogy a végében hegyező is van. Ennek a darabnak is. 

Blue Purple Line. Kék-bíbor akril test. Ehhez már terrmészetesen a krómozott díszítések, klipsz illenek. Az összes többi elem stimmel a fentiekkel. Biztosan így lesz a többivel is. Miért tenne másképp, hiszen itt arról van szó, hogy különféle ruhába öltöztesse a jól bevált mechanikát.

Na, azért ez egy szép darab! Betlehemi olajfa. Az 5,6mm-es betét, a hegyező, stb., minden stimmel. Ehhez is szépen illik a króm. 

Vörös-fekete márványozott akril. Nem ismétlem önmagam, minden más ugyanaz, mint a többiben. Nekem ez is tetszik.

Szivárvány-disco. Mike megkérdezi, elég idősek vagyunk-e, hogy nosztalgiázzunk és felidézzük a diszkó-láz éveit? Nos, itt van! Klipsz itt nincs, a végzáró gyűrű szintén hatszögletű, tehát.... 

Cocobolo. Minden más (de minden) stimmel a legelsővel.

Sajnos többet én sem tudtam mondani a termékekről, csak így honlaptól-honlapig jutott el az információ, de szerintem érdemes volt megismerni egy új készítőt, gyártót, aki szerintem lekiismeretesen végzi munkáját (minden bizonnyal hobby-ját) és jó minőségű termékekkel gazdagítja a palettát.   

GAGYI TÖLTŐTOLLAT VEGYENEK!

Lehet már annak két éve is, hogy az ezernyi kínai honlap között találkoztam egy olyannal, amelyen nagyon szép műszaki rajzokat is felraktak a tollakról, gondolom azért, hogy a gyártás mögött rejlő magas műszaki tartalmat demonstrálják ezzel. Megdobbant a szívem, hátha az egyébként is olcsó és kiváló japán Preppy mellé találok egy olyan tollat, ami még olcsóbb, ráadásul jó is. Ez a cég az egyik HERO elnevezésű. Rendeltem mindegyikből.

Az ár valóban sokkolóan olcsó, de a Preppy-hez viszonyítva azért mégsem az. Ez a rendelés - tekintve a gyorsposta költséget, amit persze kifizettettek velem, máshogy meg nem voltak hajlandó küldeni- elég drága volt.

Amikor megjött a csomag, először is a műanyagok gyenge minősége sújtott le. Aztán rájöttem, hogy egy kínai kisgyereknek talán elég is ez a minőség, mert ha elromlik, ott a másik olcsó toll. (Kínai fogyasztói kommunizmus.)

Most elővettem a tollakat. Egyáltalán írnak ezek a tollak? Milyen a valódi minősége, amit mégis csak az íráskor tudunk eldönteni? Az biztos, hogy már csak ránézésre sem olyanok, mint a 60-as, 70-es években hozzánk bejött kínai töltőtollak. „A” kínai töltőtollak.

 

A sima egyszerű műanyag tollak egyszínűek, a színvonalat úgy emelik meg, hogy a kupak végét megkrómozzák, a következő lépcső, hogy az alsó végét is, s a klipszen is hajlítanak egyet. 

De nini! Ez a nagyon csicsásabb változat egy flexibils hegyet rejt? Nagyon úgy néz ki, hogy valami afféle akar lenni. Az egyik íráspróba darabom ez lesz.

Mindegyik toll patronos, vagy egy csúszókás konvertert tettek bele. Mindent az olcsó előállításnak rendeltek alá. Bár ezek a nagyobb méretűek.

Utána következnek egy kicsit vastagabb, illetve átlátszó, sőt gumifogású, fém klipszes tollak. Egy ilyen átlátszó testű már „pofásabb” is egy kicsit. Szerintem még forgalmazható állapotban is van. Valahol 200 Ft körül lehetne az ára.

Vannak azután az átlátszó, teljesen műanyag, fiatalos tollak. Bevallom, hogy ezt néztem rajz alapján Preppy-hez hasonlónak. Nagyot tévedtem. A rajz sokkal mívesebb terméket sugallt.

A másik kategória a nagyon színes, lányos-alsótagozatos, mini tollak. A hegy formája hasonlít ahhoz a bizonyos kínai töltőtollhoz, s némelyik hhetetlenül aprócska. 

S a töltési mód?

A lehető legolcsóbb megoldás, a test végére ráhúznak egy kis vákumzacskót, ami pumpálás hatására töltődik fel.

Lássuk az íráspróbát. Menjünk minőségben alulról felfelé. Képet magáról az írásról nem teszek fel, előre láthatólag arra szükség nem lesz. Nagy dolgok szerintem úgysem várhatók. Csupán a tapasztalataimat osztom meg.

A kis mini zacskóssal kezdem. Hm. Bevallom, nem sokat vesződtem vele. Hamar felpumpáltam a tintát, viszont írást nem sikerült kicsikarni belőle. Ha megráztam, köpött egy nagyot, de ezután sem írt.

A gumifogású nagyobb, átlátszó: ennek már normál méretű hegye van. Könnyen tölthető ezzel a csúszkás konverterrel. A toll fogása jó, ez már elindult. Szép vékonyan ír, de nem élvezet vele az írás. Kemény. Használható, de biztos nem vinném magammal sehová.  

Izgatottan várom a „flexibilisnek mondott hegyű” tollat. A sok-krómosat. A feltöltés itt is gyors, és sima. De én nem éreztem flexibilisséget ezen a hegyen. Talán csak dizájn akar lenni. Vajon miből lehet a hegye? Írni ugyanúgy ír, mint a gumifogású. Kemény.

Tehát összességében elmondhatom, hogy ezek a tollak egy viszonylag alacsony szintű igényt elégítenek ki. Sok embernek (gyereknek) sok toll kell. Én nem kockáztatnék behozatallal. Csalódtam? Valahol igen. A kínaiak pedig tudnak jó minőséget gyártani, de ezek nem azok.

Érdekességképpen néhány darabot megtartok a gyűjteményem számára, de a többit szívesen egyben eladnám egy jelképes áron. Kb. 20 db toll 1500 Ft-ért érdekel valakit? Vagy kétfelé osztva 1000-1000 Ft-ért. Ha nem, akkor megy a Vaterára!

RÉGI EMLÉKEK

Ez az emlékkönyv 124 éves!!!!! A legrégibb emlékkönyv, amit birtoklok. A borítása bőr, kissé kopottas, de a csattja ép (ritka!) és a sarkok is.
Az első bejegyzés 1889 február 16-án történt. Az emlékkönyv tulajdonosa Ilonka volt. Szerintem akor 14 éves lehetett, mivel 1893-ban egy egész osztály írta alá, valószínűleg ez lehetett az érettségi éve. A két időszak között találunk benne néhány bejegyzést. Majd óriási kihagyás és 1914-ben van egy és a legutolsó lapon 1918 Szentestéjén az unokahúga írt bele. Ezzel vége.
Rajzok nincsenek benne. Talán akkor még nem volt akkora divat rajzolni az emlékkönyvekbe? Nem tudom. Az írások legtöbbje szép. Egy nagyon sablonos található benne (Piros rózsa, kék nefelejts...), de a többi egyéni.

Bal oldalt Ignácz nagybátyja írása: "Kedves Tekám! Légy mindég jó és az Uristan mmindég áldani fog. Csókol nagybátyád, Ignácz. " Az aláírásból ítélve jobb oldalt is ő írt a lapra. 

"Rejts engem szívecskéd meleg szekrényébe, s te örökre zárva lész az enyémbe. Hű barátnőd, Domány Frida. 1891. április 7-én."

Itt következik az osztálytársak aláírása: 

"Ha látod, hogy téged már senki sem szeret, Ha látod, hogy téged már mindenki elfeled, Tekints az égre és ne mond- Hogy nincs rád, szegényre gond. Barátnőd Zimmermann Margit. B.Pest. 1893. Május 27-én.

Az 1914-es bejegyzés: "Ismerj meg bút és örömet! Rövid éj legyen a bú, s az öröm hosszú boldog aranykori nap.... Igaz szeretettel kívánja Jolánka."

Valamint még néhány:  

"Ha boldog akar lenni, tanuljon kevéssel megelégedni. Griesz Gizella"

"Nyár hevében tél fagyában, Hogyha tiszta, hogyha hív, Két barátnő birtokában, Legbecsesb virág a szív. Budapest, 1898. április 4. Reisner Flóra."

"Valósuljon mindig lelked nemes vágya, s érjen az Istennek bőséges áldása. Ezt kivánja barátod, Widder Ernő. B.p. 1898. III/2."

"Hogyha messze leszek tőled vettetődve, E lap által légy rám emlékeztetődve. Hű unokabátyád, Sándor."

"Azért írok e könyv utolsó lapjára, hogy engem felejts el legutoljára. Szeretettel jegyzi unokahugod, Bözsi. Budapest, 1918. december 24." 

Utolsó gondolat: a legcsodálatosabb ebben az egészben, hogy az utolsó bejegyzés óta 95 év telt el, s azóta megmaradt ez az emlékkönyv. Senki nem dobta ki, hanem megőrize tulajdonosának emlékét. Most én őrzöm tovább ismeretlenül is.